Hogyan mérjük a villamos szigetelés minták keresztirányú és felületi ellenállását?

A keresztirányú (transzverzális) ellenállás és a felületi ellenállás a z elektromos szigetelőanyagok két alapvető paramétere.

Keresztirányú ellenállás arra az áramra vonatkozik, mely a szigetelőanyag belsejében áramlik az állandó elektromos erőtér hatására. Értékének meghatározása mindig közvetett módon történik a keresztirányú ellenállás mérésével és a mérőelektróda effektív felületének valamint a mintadarab vastagságának a figyelembe vételével. Az effajta méréséket nem könnyű lefolytatni, tekintettel a nagyon kicsi erősségű áramokra. Éppen ezért egy szigetelőanyag keresztirányú ellenállásának értékeléséhez számos mintát érdemes megvizsgálni, majd átlagosítani az eredményeket, különösképp abban az esetben, ha maga az anyag nem homogén.

Felületi ellenállás az anyag felszíni rétegében áramló áramra vonatkozik. Meghatározása ennek is közvetett módon történik a mérőelektróda effektív hosszának valamint az elektródák közötti rés szélességének a figyelembe vételével. Ez azért különösen nehéz vizsgálat, mert a felületi vezetőképességet nagyban befolyásolja a mintadarabot körülölelő környezet aktuális állapota, ami különösképp megfigyelhető a nagyon nagy ellenállású anyagok esetében.

A keresztirányú ellenállást három elektróda használatával javasolt megmérni, melyek: egy mérőelektróda és egy védőelektróda a dielektrikum egyik oldalán és egy feszültség elektróda az ellentétes oldalon. Hasonlóan történik a mérés a felületi ellenállás esetében is, csak más lesz az elektródák elhelyezése. Itt a mérőelektróda és a feszültség elektróda ugyanazon az oldalon helyezkedik el, és a védőelektróda kerül az ellentétes oldalra.