Manapság a beltéri levegőminőség monitorozása egyike azon fontos vizsgálati területeknek, melyeknek nagy jelentősége van az építőmérnöki tudományok fejlődésében, különösképp a passzív és egészséges épületek megkonstruálásakor. A beltéri hőmérséklet, páratartalom és széndioxid koncentráció monitorozása és kontrollja alapvetően meghatározza ezen terek használati komfortját és pozitív hatással van egészségi állapotunkra.
Hő-komfort érzetünk meghatározó mértékben függ az alábbiaktól:
levegő hőmérséklet, melynek akár kismértékű változásai is egyből jól érezhetőek. Ugyanakkor a hőmérséklet optimális szinten tartása (18-22°C) nagyon költséges és nagymértékben függ az épület energiaigényétől.
relatív páratartalom, ami a levegőben lévő vízpára tartalmat jelzi, és 40-60% közötti értékűnek kellene lennie. Ez nem annyira kritikus paraméter és olyan szigorúan ellenőrzött, mint a hőmérséklet. Az optimális tartománytól jelentősen távol eső értékei mégis jelentős diszkomfort érzetet okoznak. A páratartalom felügyelete leggyakrabban a klímarendszerekben történik a cirkuláltatott levegő szárításával.
A levegőminőség monitorozásának szükségessége, de legfőképp a helységeken belüli széndioxid tartalom ellenőrzése különös jelentőséggel bír három szempont kategóriával való összefüggésben, melyek az alábbiak:
Az optimális levegőminőség fenntartásához és a CO2 koncentráció csökkentéséhez az épületet folyamatosan szellőztetni kell. Az intenzív szellőztetés az épületen kívülre kerülő hőemisszió növekedését okozza. Ezzel együtt ez a fizikai feltételrendszer összekapcsolódik az épületek energiaigényének csökkentési törekvéseivel, ami a hő kibocsátás redukciója révén valósítható meg.
A gazdasági szempontok közvetlen összefüggésben vannak a CO2 koncentrációt megengedhető szinten biztosító szellőztetés költségeivel.
Az egészségügyi aspektusok elsősorban abból állnak, hogy az emberi szervezetben káros reakciókat okoz a belélegzett levegő megnövekedett CO2 tartalma. Amegemelkedett CO2 koncentráció csökkenti a figyelmet és álmosságot okoz. Amikor a szén-dioxid koncentráció eléri az oxigéntartalommal összehasonlítható (kb.20%-os) részarányt, akár már életveszélyes is lehet. A széndioxid koncentráció optimális értékeinek biztosításával tehát közvetve gyakorolhatunk hatást munkatevékenységünk hatékonyságának növelésére és csökkenthetjük a CO2 expozícióval összefüggő betegségek kialakulásának kockázatát.
Észak-Amerika és Európa fejlett országaiban nagy hangsúlyt fektetnek mindhárom fentebb említett tényezőre. A világ ezen részein levegőminőségi szabványokat és beltéri CO2 tartalomra vonatkozó ajánlásokat vezettek be.
A szellőztetésre vonatkozó kötelező szabványok:
Céljuk a beltéri levegő akceptálható minőségének elérése.
Lengyelországban 2015-ig a PN-83/B-03430 és PN-83/B-03430/Az3:2000 szabványok voltak érvényben, amelyek helyébe az említett európai szabványok léptek.
Az összes nevezett dokumentum hasonló módon, vagyis a helységben tartózkodó személyek számától, és a helység típusától és kubatúrájától függően meghatározott ventilláció-intenzitással szabályozza a kérdést. A jelenleg ajánlott kényszerszellőztetési érték 15m3/h-tól közel 40m3/h frisslevegő értékig tart, 1 főre értendően. Egyes jogszabályok az egészségre káros CO2 koncentráció szintjét is szabályozzák.
Tudnunk kell, hogy a 20%-ot meghaladó széndioxid tartalom a levegőben kritikus esetben halált is okozhat. Közepes koncentráció tartományon belül leggyakrabban álmosság és koncentrálási képesség korlátozódás figyelhető meg. Ha a belélegzett levegőben a CO2 tartalom már 1000ppm fölé szalad, akkor nem csak az álmosság és figyelemképesség elveszítése jelentkezik, hanem sűrűsödik a lélegzés, bekövetkezik a légszomj és heves szívverés jelentkezik.
A táblázatban bemutatjuk, hogy a belélegzett levegő különböző széndioxid koncentrációi milyen hatással vannak az emberi szervezetre.
Levegő széndioxid tartalma | jellemző állapot |
---|---|
350-450 ppm | atmoszferikus levegő tipikus CO2 tartalma, emberi tevékenységből következő növekvő tendenciával |
600-800 ppm | tartósan megengedhető koncentráció szint káros hatások nélkül |
1000 ppm | helységeken belül tartósan megengedhető szint felső határa |
5000 ppm* | 8 órás expozícióban megengedhető felső határ |
6000-30000 ppm | rövid idejű expozícióban megengedhető felső szint |
3-8% | biofizikai paraméterek változását előidéző CO2 koncentráció tartomány |
>10% | olyan CO2 szint, melynél mérgezési tünetek lépnek fel |
>20% | olyan CO2 szint, melynél bekövetkezik az életveszély |
*kilélegzett levegő tipikus CO2 koncentráció értéke
Megemelkedett CO2 koncentráció értékek nagyon gyorsan meg tudnak jelenni olyan nyilvános használatú helységekben, ahol egyidejűleg sok ember tartózkodik. Ez abból a tényből fakad, hogy még gyenge fizikai igénybevétel mellett is az általunk kilélegzett levegő széndioxid tartalma közel 5000ppm.
Elméletileg, egy zárt, 20m3-es, szellőzetlen helységben, egy ember a 8-órás alvása közben képes a kezdeti 350 ppm-es széndioxid szintet KB 6000 ppm-re növelni.
Látható tehát, hogy a széndioxid koncentráció nagyon gyorsan meg tud változni, és éppen ezért fontos a levegő paramétereinek mérése, különös tekintettel a CO2 koncentrációra.
A levegőminőség szokásos szellőztetéssel történő javítása pedig ellentétes hatású az épületek hőszigetelésének javítását és energiaigényének csökkentését szolgáló, hasonlóképp fontos célkitűzésekkel. Következésképpen, a CO2, páratartalom és hőmérséklet monitorozásának kérdésköre ma már alapvető fontossággal vizsgálandó követelmény az épületek ventilációs-, klíma- és fűtési rendszereinek optimalizálási folyamataiban.
A CO2 szintre fókuszálva, sokkal hatékonyabban lehet a helységek és épületek hőegyensúlyát menedzselni és egyidejűleg fenntartani a megfelelő üzemeltetési komfortot. Ehhez olyan megoldás jön segítségül, mint a levegőminőség monitorozására és szellőzés-vezérlésre megalkotott [AXIOMET AX-CO2-1] készülék (/product/axiomet/miernik-co2/ax-co2-1/ax-c02-1/77). Ez egy hőmérsékletet, relatív páratartalmat és CO2 koncentrációt mérő funkciókkal ellátott, digitális monitorozó-regisztráló rendszer.
A műszer egy kétállapotú kimenttel van ellátva, melynek állapotát a felhasználó által beprogramozott alarm-szintek határozzák meg. Ezzel egyben lehetővé válik a egy egyszerű on/off szabályozó áramkör a alkalmazása kényszer levegőztető rendszerben.
A zárt helységek mikroklímájának monitorozási és vezérlési kérdéseit az épületek funkcióinak javításával és energiaigényeik csökkentésének lehetőségével szoros összefüggésben együtt kell vizsgálni. Egyik oldalról ugyanis gazdasági kérdések játszanak szerepet a másikról viszont egészségügyi szempontok.