Hordozható vagy asztali oszcilloszkóp – melyiket válasszuk?

Az oszcilloszkópra vezetett jel egy vagy kettő csatorna bemeneti pontjára kerül, ahol azt a készülék mintázza, majd grafikus formában megjeleníti a képernyőjén, leggyakrabban az idő függvényében. A felhasználó ezt a görbét átskálázhatja vízszintesen és függőlegesen is és különböző, tetszőleges méréseket végezhet.

Oszcilloszkóp választás

Konkrét oszcilloszkóp melletti döntéskor figyelmet kell fordítani annak alapvető paramétereire, melyek megmutatják, hogy az milyen berendezés osztályba tartozik. Az oszcilloszkóp verziójának illeszkednie kell a tervezett felhasználási célokhoz, ezért ismerni kell a várható frekvenciatartományt és át kell gondolni, hogy elsősorban analóg vagy digitális jelek vizsgálataihoz fogjuk azt használni. Azt is érdemes mérlegelni, hogy elsősorban véletlen jelenségek vizsgálatára vagy inkább pl. sorozatban készülő áramkörök hangolására fog szolgálni.

Oszcilloszkópok és multiméterek

Egy jó oszcilloszkóp sikeresen helyettesíthet egy multimétert és így korlátozhatók egy műhely felszerelésének költségei. A korszerű oszcilloszkópok automatikus módon elvégzik a multiméterek tipikus méréseit. Ebből a szempontból különösen attraktívnak számítanak a „handheld” oszcilloszkópok, melyek hordozhatók és praktikusak.

AX-DS1062CFM	AX-DS1100CFM

Alapvető paraméterek

• átviteli sáv

Ez határozza meg azt a maximális jelfrekvenciát, amit az oszcilloszkóp képes konvertálni. Ahhoz, hogy a készülék hűen adja vissza a képernyőjén a hullámformát, az az általánosan elfogadott, hogy az átviteli sávnak 3-szor nagyobbnak kell lennie mint a vizsgált jel frekvenciájának (analóg jelek esetén), sőt, annak akár 5-szöröse is elvárt (digitális jelek esetén).

Érdemes megjegyezni, hogy az AXIOMET AX-DS1100CFM oszcilloszkóp átviteli sávja 100 MHz-es.

• mintavételi gyakoriság

Tekintettel az ún. Nyquist-féle stabilitási kritériumra, a mintavételi gyakoriságnak legalább kétszereses meg kell haladnia a vizsgált jel frekvenciáját. Ez biztosítja ugyanis, hogy ne lépjen fel az aliasing jelenség. Korszerű digitális oszcilloszkópok esetében ezt az értéket általában kétféle módon szokás megadni:

1. valós időben történő mintavételezés esetére
2. és az ún. ekvivalens időtartamra.

Ezt a második változat azokat a reprodukálható jeleket érinti, melyek mintavételezése több számú hullám lefutáson alapul, növelve így a mintavételezés hatékonyságát.

• memória

Minél nagyobb, annál több mintaelemzés memorizálható. Ha rendelkezünk egy precízen mintázott jellel, akkor az megjeleníthető a képernyőn, de a hullámlefutás hosszát korlátozza az oszcilloszkóp memóriája. Az AXIOMET oszcilloszkópok esetében ez az érték eléri az 1GS/s-ot.

Ezt is olvasd el:

• Oszcilloszkóp fejlett funkcióival végzett mérések

Egyéb tulajdonságok

Az asztali és hordozható oszcilloszkópok további jellemzője még a jel növekedési idő és a frissítési gyakoriság.

• A növekedési idő megmutatja, hogy a növekedő jelek és impulzusok milyen gyorsan mérhetők meg, és ez az érték rendszerint szoros összefüggésben van az oszcilloszkóp sávszélességével.

• A frissítési gyakoriság pedig arról ad információt, hogy a műszernek mennyi időre van szüksége a jelek konvertálásához és megjelenítéséhez. Minél hosszabb ez az időtartam, annál korlátozottabb az a frekvencia, amellyel az oszcilloszkóp képes a sorban egymást követő hullámformák felvételére. A rövid konvertálási idő biztosítja, hogy elkerülhessük azokat a holt időtartamokat, melyek közben az oszcilloszkóp nem regisztrál hullámformákat. A frissítési gyakoriság főként akkor lényeges, amikor a felhasználó véletlen jelenségek feltárására törekszik, elsősorban elektronikai berendezések diagnosztizálásakor.

Ezt is olvad el:

• Mérésautomatizálás univerzális AXIOMET oszcilloszkópokkal

Triggerelési funkciók

A modern oszcilloszkópok programozási szempontból is fejlett eszközöknek számítanak. Alkalmasak többek között - az akár egyenként akár automatikusan végzett - triggerelés elvének szabad megválasztására.

Triggerelési kritérium lehet:

• jelszint,
• oszcilloszkóp második csatornája,
• további plusz csatorna,
• külső triggerelési jel.

A legösszetettebb triggerelési funkciók alapulhatnak pl. impulzus szélességen vagy egy olyan maszkoló görbén is, melynek túllépése leállítja a triggerelést.

További lehetőségek

Egy oszcilloszkóp alkalmas lehet többek között részegységek könnyű, fél-automatikus tesztelésére pl. úgy, hogy meghatározzuk azokat a feltételeket, amelyeknek egy adott jelnek meg kell felelnie, s mely alapján a vizsgált berendezés megfelelőnek minősíthető. Egy jó oszcilloszkóp kiválasztott mérőablakok használatával Fourier transzformációk számítására is használható.

Érdemes figyelmet fordítani az adott oszcilloszkóp által kezelt csatornák számára és a meglévő interfészekre is melyek segítségével a mérőműszerhez további berendezések csatlakoztathatók.

Különbözhetnek a készlethez csatolt kiegészítő kelékek: mérőszondák és mérőkábele.

Összegzés

Az elektronikai ágazaton belül dúló konkurenciaharcban nemritkán az oszcilloszkópok képezik a fő fegyvernemet. Természetesen nagy jelentősége van a berendezések jó szoftverezésének is, ami támogatja az analizálást, a hordozható berendezések esetében pedig a készülék tömegének és a készülékház kiviteli minőségének is.