DIGITÁLIS LELKŰ ESZKÖZÖK

Ország: Magyarország

Promóciók

AX-C605

Kalibrátor; hurok; VDC: 0÷28V; I DC: 0÷22mA; Áram adás: 0÷22mA

AX-T902

Teszter: elektromos; 7 feszültségszintet mutató diódasor; <0,1s

AX-C850

Kalibrátor; RTD; R méréstartomány: 0,01÷400/1500/3200Ω

AX-T901

Teszter: elektromos; 7 feszültségszintet mutató diódasor; IP64

AX-C705

Kalibrátor; hurok; VDC: 0÷50V; VAC: 0÷500V; I DC: 0÷20mA; 0÷40°C

AX-C708

Multiméter kalibrátor; VDC: 0,01m÷40m/400m/4/40/400V

AX-LCR41A

RLC híd; LCD 5 digit; 3x/s; 0,0001÷9,999MΩ; R mérés pontos: ±0,3%

AX-LCR42A

RLC híd; 20÷200MΩ; R mérés pontos: ±0,3%; 200p÷20mF; 20m÷20kH

AX-DG100-SOF

Szoftver; Alkalmazás: AX-DG105; Kivitel: RS232 kábel, szoftver

AX-DG1005AF

Generátor: függvény; Sáv: ≤5MHz; LCD TFT 3,5"; Csatorna: 2; 1024pts

AXIOMET katalógus

Töltsd le a katalógust (ver. 6)
PDF (12,9 MB)

Mik a túlfeszültségek keletkezésének okai és milyen főbb típusaik vannak?

Az elektromos hálózatokban keletkező túlfeszültségek két csoportra oszthatók.

  • belső túlfeszültségek,
  • külső túlfeszültségek.

A felosztás azon az alapon történik, hogy milyen okokra vezethetők vissza.

A belső túlfeszültségek az elektromos berendezés belsejében alakulhatnak ki pl. áramok átváltásakor, üzemzavar vagy hirtelen bekövetkező terhelésváltások esetén. Ezek még tovább feloszthatók az alábbiakra:

  • kapcsolási túlfeszültségek, melyek terheletlen vonalak be- és kikapcsolásakor lépnek fel, de bekövetkezhetnek a rövidzárlatok automatikus likvidálása esetén is;
  • eseti túlfeszültségek, melyek hirtelen terhelésváltozás hatására keletkeznek;
  • zárlati túlfeszültségek, földzárlat esetén;
  • rezonáns túlfeszültségek.

A másik főcsoport az ún. atmoszferikus túlfeszültségeket foglalja magában, melyeket a környezetben lejátszódó folyamatok váltanak ki – ami gyakorlatilag a légköri kisüléseket jelenti. Ezeket a berendezéstől mért távolságuk alapján oszthatjuk fel. Legerősebbek az elektromos hálózatot közvetlenül érő villámcsapások, majd a hálózat közelében lejátszódó villámcsapások a következőek a sorban. Kisebb jelentőségűek a légtérben, a felhők közötti kisülések által okozott túlfeszültségek melyek természetesen annál erősebbek, minél közelebb vannak az elektromos hálózathoz. Atmoszferikus eredetű túlfeszültséget rádióhullámok is kiválthatnak.

A túlfeszültségeket feloszthatjuk az alapján is, hogy mennyi ideig tartanak, így lehetnek impulzus jellegűek vagy hosszantartóak is.